ismertető

2016. július 1-jén országos rendezvénnyel ünnepeltük a 94. Nemzetközi Szövetkezeti Napot, mely egyben a 22. ENSZ Szövetkezeti Nap

2016.07.11 A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége magyar közreműködök segítségével 1895-ben alakult meg Londonban. Napjainkban közel 150 ország egy milliónyi szövetkezőjének érdekeit képviseli. 1923 óta, felhívására, július első hetében világszerte megünneplik a Nemzetközi Szövetkezeti Napot, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete 1995 óta ugyancsak a világ piros betűs ünnepei közé sorol.

 

Az Országos Szövetkezeti Tanács a Magyar Szövetkezeti Szövetségek tanácskozó testülete.

Tagjai:

– ÁFEOSZ-COOP Szövetség
– HANGYA Szövetkezetek Együttműködése (HANGYA)
– Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ)
- Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ)
– Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ)
– Magyar Iparszövetség (OKISZ)
– Magyarországi Diákvállalkozások Országos Szövetsége (DiákÉSZ)
– Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)
– Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ)

A szövetkezetek nemzetközi napján minden évben más-más téma kapott hangsúlyt, így 2010-ben a nők szerepe a szövetkezeti mozgalomban, 2011-ben az ifjúság, mint a jövő új szövetkező közössége, 2012-ben egy jobb világ építését, 2013-ban az, hogy a szövetkezetek a krízisben is erősek maradtak, míg 2014-ben a szövetkezetek szerepét emelte ki a mindenkire kiterjedő fenntartható fejlődés megvalósításában. 2015. évi üzenetének témája az egyenlőség volt, fő mottója pedig: "Szövetkezetekkel a nők jogainak, egyenlőségének érvényesítéséért!"

A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 2016. évi üzenetének témája az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljainak (különösen az extrém szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni harc, a klímaváltozás megállítása) szövetkezeti támogatását hangsúlyozza, fő mottója: "A Szövetkezetek: erő a cselekvésre a fenntartható jövőért."

---

ÜNNEPI BESZÉD

Tisztelt Ünneplők, Kedves Szövetkezeti Barátaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy tisztelettel köszöntök minden kedves jelenlévőt a Szövetkezetek Nemzetközi Napjáról szóló megemlékezésünkön.

Érdekes és nevezetes évfordulóhoz érkeztünk, amikor nagy elődünk, gróf Károlyi Sándor aktív közreműködésével most 121 esztendeje, hogy megalakult a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amely 94 évvel ezelőtt, 1922-ben hirdette meg a Szövetkezetek Nemzetközi Napját!

Minden esztendő július első hétvégéjéhez közeli időpontban világszerte összegyűlnek a szövetkezők és barátaik e közös Szövetkezeti Nap ünneplésére, a szövetkezetek és az azokban alkotók méltatására.

A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének a mai jeles napra szóló üzenete:
"A Szövetkezetek: erő a cselekvésre a fenntartható jövőért."

A szlogen kiválasztása kifejezi a szövetkezetek közreműködését az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljaihoz.

A szövetkezetek fontos partnerek e célok eléréséhez, mivel erősítik a demokráciát, gyakorolják a társadalmi befogadást, és a környezeti megfontolásokra tekintettel működnek, mindezek pedig jelentős gazdasági hatást gyakorolnak a világgazdaságra.

A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége ajánlása minden szövetkezet számára, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Napján nyilvánítsuk ki támogatásunkat az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljaihoz.

A fenntartható fejlődés célja három rendkívüli ügy elérése az elkövetkező 15 esztendőben, úgymint az extrém szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni harc, és a klímaváltozás megállítása.

Tisztelt Ünneplők!

A szövetkezetek kivételes szerepet játszanak ezen célok elérésében, mivel kivételes módon járulnak hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez, a szociális fejlődéshez és a környezeti felelősséghez. Ezért is kiemelten ajánljuk a nemzetközi nap alkalmából a szövetkezeteknek, hogy ünnepeljék és mutassák meg, hogy szövetkezetük a szövetkezeti elvek és értékek által miként támogatja a fenntartható fejlődési célokat!

Kedves Szövetkezeti Barátaim!

A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége ez évi szlogenje fontos megerősítést és fontos kötelezettséget üzen valamennyiünknek. Megerősít bennünket, szövetkezőket az összefogás erejébe, az együtt cselekvés erejébe vetett hitünkben. Ugyanakkor üzeni a társadalmak többi szereplői és felelős döntéshozói felé, hogy szövetkezeti vállalkozásokként mi felelősséget érzünk és felelősséget vállalunk a fenntartható jövőért.

Erőt adnak az üzenet megfogalmazásához az elmúlt másfél évszázad szövetkezeti értékei, szövetkezeti sikerei és a szövetkezetek társadalmi felelősségvállalása. A szövetkezeti vállalkozások Európában, de szerte a világon bőséggel bizonyították az elmúlt 150 évben a demokrácia iskoláiként, hogy a legalkalmasabb formát biztosítják a részvételt hasznosító társas vállalkozásokként.

Velünk, szövetkezetekkel növekszik az esélye az ENSZ Fenntartható Fejlődés kiemelt céljai – az extrém szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni harc, és a klímaváltozás megállítása – megvalósításának.

Annak a felismerését, hogy különleges erőt képvisel az összefogás ereje alátámasztja, hogy szövetkezetek alapításakor emberek a világ minden táján ezt a demokratikus üzleti modellt választották, amely elősegíti az együtt cselekvés sikerét és gazdasági fenntarthatóságát. Ma mintegy 2,5 millió szövetkezet működik Földünkön, több mint 1 milliárd taggal, ahol 250 millió embert foglalkoztatnak, biztosítva megélhetésüket.

Tisztelt Szövetkezeti Barátaim! Tisztelt Ünneplők!

A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 2016 évi felhívása,

"A Szövetkezetek: erő a cselekvésre a fenntartható jövőért"

szervesen kapcsolódik elmúlt évi törekvésünk folytatásaként az egyenlőség elvének erősítéséhez, hiszen a szövetkezeti vállalkozások alapja az egyenlőség elve, működése pedig demokratikus keretek között valósul meg. A nemzetközi szövetkezeti elvek következetes érvényesülése adják a közös cselekvés erejének, sikerének különleges alapjait. Ezért is kell visszatérően ezen elvek érvényesülését értékelni és szükség szerint a változásokra sikeresebben reagálóvá csiszolni a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége platformjain.

Utóbbi évtized történései ismét sok kihívás elé állították a világ, de Európa közösségeit is. Gyakran a megoldandó problémák létében, milyenségében sincs egyetértés. A mi közösségünk, az Európai Unió is cselekvési kényszerben van, még ha sokan – sajnos a döntéshozók közül – szeretnék ezt másként látni, vagy éppen ragaszkodnak korábbi, kiinduló álláspontjaikhoz. Az Élet persze nagy igazságosztó, nincs figyelemmel vélt emberi hatalmakra.

Lengyel barátainkkal és több európai tagállam szövetkezeti szövetségeivel együtt, mi is úgy értékeljük, hogy nem csak gazdasági tekintetben kétsebességes az Unió közössége, hanem a nemzetközi szövetkezeti elvek érvényesülése tekintetében is jelentős eltérések mutatkoznak a régi és az új tagállamok gyakorlatában. Pedig a piacgazdaságban a versenyképesség egyik alapvető feltétele az együttműködés, főként szövetkezeti vállalkozásokként. A nyugat-európai, de különösen a skandináv országok gazdaságaira jellemző magas szintű kooperációs kultúra Magyarországon és a többi kelete-európai országban csak lassan kezd kialakulni, a vidéki térségek gazdasági szereplői, köztük a mezőgazdasági termelők együttműködési hajlandósága mérsékelt.

Az együttműködések persze nemcsak a mezőgazdaság, de a tágabb értelemben a vidékfejlesztés szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. Az együttműködés a szociális viselkedés alapvető formája, egyféle cselekvési stratégia. Ha valaki együttműködik, másokkal összhangban tevékenykedik, önérdekét a közösen elérhető előnyök érdekében háttérbe szorítja. Az együttműködésben persze mindig jelen kell lennie egy közös célnak, amely akár maga a kooperáció is lehet.

A Lengyelországi Országos Szövetkezeti Tanácstól indult kezdeményezésre 1 millió aláírásgyűjtés előkészületei folynak több, mint tíz uniós tagállamban annak érdekében, hogy az Unió döntéshozói közös szabályozással tegyék az uniós jogrend kötelező részévé a nemzetközi szövetkezeti elvek alkalmazását, majd ezek érvényre jutását segítsék a nemzeti szabályozások is. Sok még az út e terv megvalósításáig, de az első lépést megtettük, mi több, az első lépést jó irányba tettük meg. És nagyon jó érezni ezekben a közös dolgainkban a szövetkezeti szövetségek, a szövetkezeti vezetők elkötelezettségét a közös cselekvés iránt, ami erőt ad, hogy sikerre vigyük közös javaslatunkat.

A kezdeményezés mellett mi magyarok is kiállunk, ezért kérjük, ezért most kérem – elfogadva egy hozzám érkező javaslatot –, hogy a jelenlévők közfelkiáltással támogassanak ebben, támogassák ebben az Országos Szövetkezeti Tanács kiállását. Egyúttal jelzem azt is, hogy ez még sok feladatot ró az OSZT tagszervezeteire, hiszen több tízezer aláírást kell gyűjteni Magyaroszágon is az érvényes petícióhoz.

Ezen törekvések mellett nem mondunk le korábbi években indított hazai kezdeményezésünk sikerre viteléről, hogy a hazai szövetkezeti szabályozás újragondolásra kerüljön. Célunk továbbra is annak elérése, hogy a hazai jogi környezet aktívabban segítse elő szövetkezeti közösségeink hatékony működését, mintegy garanciális keretet biztosítva a közösségi érdekek érvényesülésének.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A fenntartható fejlődés céljai elérésében a hazai ágazati szövetkezeteink szerepéről, helyzetéről is említést kell tenni értékelve a változás, vagy éppen a változatlanság hatásait, erősítve egymás hitét a változásra törekvés, a fejlődés biztató jeleivel.

Az elmúlt két esztendőhöz hasonlóan most is a legnagyobb szervezeti növekedést és a legnagyobb fejlődési potenciált mutató szociális szövetkezetek értékelésével kezdem a sort.

A 21. század egyik legnagyobb kihívása a munkátlanság és az abból adódó társadalmi kirekesztődés. A kihívásra adandó hathatós válaszhoz a munkafogalom átértékelésére és új foglalkoztatási modell kialakítására egyaránt szükség van. A szociális feszülteségek kezelésére, a foglalkoztatás lehetőségének biztosítására nincs egyetlen egy jó megoldás!

Európában úgy tekintenek a szövetkezetekre, mint a globalizálódó világ egy korrekciós mechanizmusára. A szociális szövetkezetek a szociális gazdaság új, innovatív motorját képezik, és képesek arra, hogy olyan vegyes motiváltságú igényeket is kielégítsenek, amelyet a másik két szektor – a vállalkozások és az állam – nem tud, vagy nem is alkalmas rá.

Az elmúlt öt-hat év programjainak köszönhetően számuk ugrásszerűen megnőtt, bár működő szociális szövetkezettel csak jóval kisebb számban találkozhatunk. A magyarországi szociális szövetkezetek ezen új hulláma számos kérdést vet fel. A legfontosabb, hogyan tudnak együtt élni a korábban megalakult társadalmi vállalkozásokkal, illetve tudnak-e tartós foglalkoztatást piaci viszonyok között biztosítani, s milyen hatással lesznek a helyi gazdaság többi szereplőjére.

Kétség kívül korunk „vívmánya” a közfoglalkoztatás. Az ismert kormányzati tervek szerint a közfoglalkoztatás mezőgazdasági mintaprogramjainak önfenntartóvá válásával, egyik alternatívaként a résztvevők szociális szövetkezeteket alakíthatnak. Ez a folyamat illeszkedik a három pillérre épülő támogatási rendszer elvéhez, azaz a közfoglalkoztatottak önfoglalkoztatóvá, vagy szövetkezeti taggá, vagy szövetkezeti alkalmazottakká válva kiléphetnek az elsődleges munkaerőpiacra.

Az elképzelés gyakorlati megvalósítását alapozza meg a Belügyminisztérium kezdeményezésére meghirdetett „Fókuszban az önkormányzati tagsággal rendelkező szociális szövetkezetek támogatása” című támogatási program, amelynek deklarált célja, hogy a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek már a közeli jövőben a kistelepülések meghatározó munkáltatóivá válhassanak.

Kedves Szövetkezeti Barátaim!

A Szövetkezetek Országos Tanácsa e helyről is üdvözli a szociális szövetkezetek tervezett szerepvállalását, amely teljes mértékben egybeesik az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljaival: a szegénység felszámolására, az egyenlőtlenségek csökkentésére törekvéssel. Legfontosabb tanácsunk feléjük, hogy fogjanak össze, erősítsék egymást tapasztalatcserével, együttműködéssel nyújtsanak egymásnak is piaci lehetőséget. Ne feledjék, minden vállalkozás fenntartható működésének egyik fontos feltétele a felkészült menedzsment munka.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a DiákÉSZ közismerten a dolgozó diákokért van. Örömteli, hogy számukra jól kezdődött és jól folytatódott a 2015-ös esztendő. Közismerten, január elsejétől bevezetésre került a munkaerő-kölcsönzés és a diákmunka tekintetében a fordított ÁFA. Érdekérvényesítő munkájuk egyik legnagyobb vívmánya, hogy tavaly nyáron átfogóan rendeződött a diákok munkavállalása: a passzív szemeszterüket töltő nappali tagozatos hallgatók is munkát vállalhatnak iskolaszövetkezet tagjaként.

Szintén tavalyi siker a minimális szolgáltatási díj bevezetése, ami a vonatkozó Kormányrendeletben előírja, hogy „az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,178-szeres összegével”. Hatályos minimálbérből számolva 2015. július 23-tól az Iskolaszövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege nettó 712,- Ft-ra emelkedett.

A DiákÉSZ adatai szerint harmadával több diák dolgozott tagszervezeteiknél 2014-hez képest és impozáns a 130.708 fővel 20.281.644 ledolgozott munkaórával megszerzett 17.259.769.871 Ft árbevétel.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Büszkék vagyunk a fiatalok szövetkezeteinek teljesítményére és arra különösen, ahogy az iskolaszövetkezetek egyféle hungarikumként, nemzetközi szinten is receptet kínálnak a pályakezdők munkanélküliségének csökkentésére.

Kedves Szövetkezeti Barátaim!

Az élelmiszerkereskedelemben a külföldi láncok térnyerésével radikálisan megváltozott az élelmiszerkereskedelem és az élelmiszeripar addigi kapcsolatrendszere. Közismerten a globalizálódó világban az egyes multinacionális gyártók és az ugyancsak multinacionális forgalmazók közötti erőviszony az esetek többségében nem Magyarországon, hanem a nemzetközi piacokon alakulnak.

A rendszerváltás óta jelentős mértékben megváltoztak a társadalmi, gazdasági feltételek és erőteljes verseny alakult ki, sokszor szabályozatlan piaci feltételek között. Ezen körülmények között talán az egyetlen olyan szövetkezeti típus az ÁFÉSZ-ek, s jogutódjaikkal együtt a COOP Csoport, amelyik pozícióikat nemcsak meg tudtak őrizni, de növelni is tudták.

Azt vallják, hogy hittek a szövetkezés alapeszméjében az összefogás, az együttes cselekvés, a közös érdekek mentén való előre lépés fontosságában. Megértették, hogy számukra az új piaci viszonyok közötti helytálláshoz szükséges gazdasági teljesítmény, a közös szellemiségből, az innovációs készségből, az új iránti fogékonyságból fakadhat.

A sikeres folytatáshoz, a talpon maradáshoz fejleszteniük kell informatikai rendszerüket és szorosabbá kell tenni együttműködéseiket a régiós beszerző központokhoz, PRO-COOOP-okhoz és a Co-op Hungary Zrt-hez. 2015-ben elértük az egymilliós törzsvásárlói tagságot, akik rendszeresen vásárolnak a COOP boltokban, hűségüket a COOP Csoport külön is jutalmazza. Ebből következik, hogy fontos teendőjük a törzsvásárlói rendszer továbbfejlesztése.

A sikeres a COOP Csoport 2015. évben elérte az 570 Md Ft-os forgalmat, amellyel továbbra is a Magyarországon működő üzletláncok között az első három helyek között van. Kiemelendőnek tartják, hogy mindezt úgy érték el, hogy vidéken, a kisebb településeken is jelen vannak a COOP boltok, folytatva az ÁFÉSZ-ek hagyományait.   Köszönet érte és biztatás a hazai élelmiszer-gazdasággal való még szorosabb együttműködésre.

Kedves Szövetkezeti Barátaim!

És ha már élelmiszergazdaság, akkor engedjék meg, hogy ezen nemzetgazdasági ágazatban érintett három szövetkezeti szövetséget – a Hangyát, a MAGOSZ-t és a MOSZ-t – az azonosságok vonatkozásában közösen említsem, természetesen a szervezeti különbözősségeik mellett.

Az élelmiszergazdaságban meghatározó jelentőséggel bír az élelmiszer-vertikum fő hozzáadott érték előállítója, az élelmiszeripar. Alapanyagai főként a mezőgazdaság, illetve a halgazdálkodás termékei. Ma az Európai Unió a világ legnagyobb élelmiszer-, ital- és dohány-előállítója, megelőzve az Egyesült Államokat. Az elmúlt 30 évben a szektort a gyors fejlődés jellemezte a 40%-ot közelítő növekedéssel.

EU tagságunk óta a hazai mezőgazdasági kínálat csökkenése, valamint a mezőgazdasági alapanyagok tagállamokból való növekvő behozatala kapcsolatban áll a termelés hatékonyságában megfigyelhető különbségekkel, és a tagállamok termékpályáinak eltérő szervezeti kereteiben, tagoltságában meglévő eltérésekkel.

A hazai élelmiszer-termelésben nagyszámú és méretében szélsőségesen eltérő, egymással nem kooperáló alapanyag-termelő egységek állnak szemben a koncentráltabb, külföldi tőkével is ellátott feldolgozással és kereskedelemmel, ami az alapanyagfázis érdekérvényesítő képességét és a termékpályákon keletkező összes jövedelemből való részesedését kedvezőtlenül érinti. Az egymásra épülő fázisok eltérő koncentráltságán alapuló piaci formák negatív hatásai nem csak magyar sajátosságok. Viszont, az ebből fakadó ellentmondások feloldására bevált megoldások – a mezőgazdasági termelők horizontális, esetleg vertikális szövetkezeti szerveződései – Magyarországon még nagyon gyengén bontakoztak ki.

Az alapanyag-termeléstől a végtermék előállításáig az elkülönült fázisok koordinációt igényelnek, amely lehetővé teszi az egymást követő fázisok kapcsolódását. A magyarországi termékpályákra a gyenge kooperációs kultúra okán még nem jellemző a vertikális integráció, az egyes fázisok összeolvadása is csak lassan, vontatottan kezd kialakulni néhány, elsősorban állati termékpályán.

És végezetül, az ágazati helyzetünk értékelésének tapasztalata, hogy a kiskereskedelmi láncok nem csak egyértelműen árvezetők, de egyben a feldolgozott termékek importárain keresztül az egész vertikum áralakulását meghatározzák. Egyes termékek esetében (pl. zöldségek és gyümölcsök) közvetlenül hatnak a hazai alapanyagok árára a kiskereskedelmi láncok árai, más esetben (sertés, baromfi, tej, bor) a késztermékek importárai határolják be a hazai alapanyagok árait is. Feltételezhető, hogy az erőfölényben lévő kereskedelem taktikai árveszteséget kalkulál bizonyos termékeken.

Fontos megjegyzésem! Nem a most is velünk ünneplő ÁFEOSZ-COOP Szövetség kiskereskedelméről beszélek. Ebben a vonatkozásban Ők is vesztesei a nemzetközi áruház-láncok versenytorzító játékának.

És most folytatnám a Hangya Szövetkezetek Együttműködésével, ahol az elmúlt év legnagyobb kihívása, hogy nem folytatódott a várakozásaink ellenére sem 2014-ben, sem 2015-ben a VP-ben meghirdetett termelői együttműködések uniós támogatása. Nem csak a Vidékfejlesztési igazgatás szervezeti változását érezték szövetkezeteink rossz döntésnek, hanem hiányolják az egyenrangú partnerséget a forráscélok és feltételei meghatározásának kialakításában. Sajnos még ma sem ismert, milyen feltételekkel és mikortól lehet új termelői csoportokkal elismerésért és támogatásért pályázni. Lesz ennek felelőse, kérdezik?

A Hangya szövetkezeti érdekképviselet a 2014-2020 közti Európai Uniós támogatási ciklus legfontosabb feladatának a hazai élelmiszer-feldolgozó kapacitások újra-iparostással megvalósítandó bővítését tartja. Megítélésünk szerint csak ilyen módon – a feldolgozáshoz integrálódó termeléssel – lehet a vidéki térségek gazdasági eltartó-képességét, a fenntartható foglalkoztatás bővítést biztosítani. Az újraiparosítás széleskörű társadalmi hasznosulását elsősorban termelői szervezetek tulajdonában történő megvalósítás biztosíthatja.

A lemaradásunk legfőbb versenytársainkhoz képest nagyon jelentős, hisz míg náluk az alapanyag előállítás értékének 2,5 – 5-szöröse a feldolgozott termékek értéke, ez ma Magyarországon csak 1,5-szörös.

Kedves Szövetkezeti Barátaim!

A MAGOSZ jövőbeli céljai segítik a mezőgazdaság versenyképességét, úgy mint:

- a mezőgazdasági üzemek gazdasági teljesítményének javításával, a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítésével, a piaci jelenlét, a piacorientáltság, és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának fokozásával.
-  A megfelelően képzett mezőgazdasági termelők ágazatba való belépésének megkönnyítésével, és ezen belül is különösen a generációs megújulás elősegítésével.
- Kiemelten a vízgazdálkodás javításával, a mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozásával, a talajerózió megelőzésével és a talajgazdálkodás javításával.

Az Országos Szövetkezeti Tanácsa üdvözli a MAGOSZ céljait és kéri ezekhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív szakmai támogatását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a MOSZ ma is fontos feladatának tartja a szövetkezeti hagyományok őrzését. Bár a szövetség tagjainak többsége ma már társasági formában működik, de szinte valamennyi szövetkezeti múlttal rendelkezik.

Az elmúlt negyedszázadban a mezőgazdasági szövetkezetek folyamatos átalakítási kényszerei és a múltjuk hamis megbélyegzése sok negatív tapasztalattal járt. A MOSZ ezért tartja kiemelten fontosnak a még működő szövetkezetek megbecsülését és a hazai, valamint a nemzetközi szövetkezeti szervezetekben való aktív részvételét.

Sajnálatosnak tartják, hogy a ma még működő szövetkezeteiknek a társadalmi-gazdasági változások hatásaira már nincs meg a lehetősége a vidék gazdasági eltartó-képességét erősíteni. Sajnálatosnak tartják, hogy az idő múlásával, a szövetkezeti tagok kiöregedésével, a rendszerváltás előtti pozitív emlékek elhalványulnak, feledésbe mennek.

Kedves Szövetkezeti Barátaim!

A Magyar Iparszövetség – közismerten az OKISZ – közel 100 éves múlttal rendelkező munkáltatói érdekképviseletként, szövetségek szövetsége rendszerben működik. A Szövetség több mint 1.000 tagot számlál, többségük ipari szövetkezetből átalakult gazdasági társaság.    2010 óta inkubátorházként működteti székházát ahol gazdaság-menedzseri szolgáltatásokat és irodabérleményeket nyújt.

Fontos szerepvállalásuk, hogy a Fővárosban ingyenesen szerveznek Vállalkozói Fórumokat aktuális gazdasági, foglalkoztatáspolitikai és jogi témákban. Akkreditált felnőttképzési engedéllyel rendelkező intézmény több, a KKV-k versenyképességének javításához kapcsolódó programmal. Aktív résztvevői a szakképzési és felnőttképzési tartalmi fejlesztéseknek, a jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtásnak, valamint a fiatalok vállalkozássá válását szolgáló képzéseknek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, az OTSZ tagszervezetei elmúlt évben a pénzintézeti-rendszerük átalakítási folyamatában energiáikat az új feltételek elfogadása, megtanulása, a megújuló működési keretek bevezetése kötötte le.

A takarékszövetkezeti rendszernek továbbra is korrekt és átlátható, az ügyfelek és tagok, a tulajdonosok érdekeit egyaránt szem előtt tartó piaci, üzleti magatartásra kell törekednie. Bár az átalakulások utáni gazdasági eredmények bíztatóak, a most is érezhető belső feszültségek nem kívánatos velejárói a bankszektori átalakulási folyamatoknak.

Az OTSZ tagjai fontosnak tartják a szerves fejlődésük értékeinek tiszteletben tartását és védelmét, valamint a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységének összehangolt, átlátható erősítését, a valós tulajdonosi kör felé fennálló felelősség megtartása mellett.

Kedves Szövetkezeti Barátaim!

A Lakásszövetkezetek és Társasházak országos Szövetsége a hazai lakásszövetkezeti és társasházi lakásállomány több mint 75%-ára kiterjedő tagi, tulajdonosi kör érdekképviseletét látja el. E házkezelő szervezeti kör számára változatlanul a tagi, tulajdonosi kintlévőség növekvő mértéke jelenti a gazdálkodás legfőbb gondját.

Mindemellett érdekképviseletként, a LOSZ, a lakóingatlanok állagának javítása érdekében továbbra is szorgalmazza az épületenergetikai korszerűsítéseket, az azokat segíteni képes állami támogatások biztosítását, valamint a társasházi törvényességi felügyelet újragondolását, továbbá egy ellenőrző és regisztrációs szövetség létrehozásának megfontolását.

Kedves Szövetkezeti Barátaim!

Záró gondolatként a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége üzenetének fontosságára hívom fel ismét a figyelmet és az üzenet képviseletére kérem szövetkezeteink aktivistáit, vezetőit:

"A Szövetkezetek: erő a cselekvésre a fenntartható jövőért."

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Budapest 2016. július hó 1-én

 

Patay Vilmos

az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke


« vissza